1952. június 25-én éjjelén több mint ötszáz embert, köztük gyerekeket hurcolt el titokban az ÁVH a hortobágyi kényszermunkatáborba.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) miskolci csoportja és az Éltető Lélek Alapítvány koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott kedd délután a Széchenyi utca 33. számnál kihelyezett emléktáblánál, írja a minap.hu. A megemlékezésen Veres Pál, Miskolc polgármestere is tiszteletét tette.
Az egészen pontosan borsósi táborba 539 miskolci és környékbeli lakost hurcoltak el, az akciót az ÁVH a legnagyobb titokban szervezte, a családoknak alig volt idejük összepakolni.
Holopvec Péter történész ünnepi beszédében emlékeztetett, hiába keressük a levéltárakban vagy az 1952-es újságokban a beszámolót az eseményről. Az eseményen részt vettek olyanok, akik az elhurcolást személyesen élték át, az ő beszámolójukat követően Kardos Katalin Tréki-Török Andor Hortobágyi imádság c. költeményét olvasta fel.
A kényszermunkatáborokat a kommunista diktatúra hozta létre 1950 és 1953 között, és mintegy tízezer embert telepítettek ki bármiféle bírósági ítélet nélkül. Az első Nagy Imre-kormány ugyan amnesztiában hirdetett 1953 nyarán, a károsultak nem térhettek vissza eredeti lakóhelyükre és kárpótlásban sem részesültek.
(Kiemelt kép: minap.hu, Mocsári László)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
